.26. - 27. Fejezet


26. fejezet






Fordította: Aemitt




A karácsonyi parti végül is nem volt olyan rossz, mint ahogy vártam. Néhány idősebb rendőr határozottan került bennünket, de Tyson és a felesége úgy tűnt az este nagy részében arra törekedtek, hogy mellettem legyenek, és bár Grant nem volt éppen barátságos, de nem volt totális bunkó sem.
A következő héten volt az utolsó korrepetálási órám a gyerekekkel. Tele volt a ház, mivel mindannyian a félévi záróvizsgára készültek. Több szülő is küldött pénzt, ami fedezte a pizzát. Meglepődtem, mikor az ajtócsengő megszólalt, válasz helyett Matt besétált az ebédlőbe és így szólt. – Jobb, ha kinyitod.
Hallottam a gyerekekkel beszélgetni, de nem foglalkoztam vele. Kifizettem a pizzát és megálltam a konyhába papír tányérért és szalvétáért. Ahogy ismét beléptem az ebédlőbe, a gyerekek éljenzésben törtek ki. Ketten a lányok közül felugrottak és átöleltek. Az egyikük a fülemnél olyan hangosan sikoltozott, hogy attól féltem megsüketülök. Matt lehajtotta a fejét és gyorsan kisurrant a szobából. A többi gyerek is odajött és kezemet rázták vagy megöleltek, vagy hátba veregettek.
– Mi ez az egész? – kérdeztem, ahogy megpróbáltam magamról lefeszegetni az egyik lányt.
– Most hallottuk, hogy a tanárunk lesz a következő félévben! – mondta Ringo és abban a pillanatban, mindannyian egyszerre kezdtek el beszélni.
– Ez olyan remek…
– Maga a legjobb…
– Miért nem mondtad nekünk?
– Várjatok! – természetesen Matt fura viselkedése értelmet nyert. A beszédével a farkasok elé dobott engem. Meg kellett várnom, hogy a felfordulás csituljon, mielőtt beszélek. – Valójában még nem fogadtam el az ajánlatot.
– De elfogadod igaz?
– Meglátom – ismét mindenki egyszerre kezdett beszélni. – Elég! Akár elfogadom az állást, akár nem, nektek srácok még mindig a záróvizsgára kell készülnötök, úgyhogy vissza a munkához.
Mattet a konyhában találtam. Vörös arccal a padlót bámulta, gyötörte a bűntudat. Lehajtotta a fejét, de felnézett rám.
– Haragszol?
– Kellene.
– De?
Gondolkodtam rajta és rájöttem, hogy nem haragudtam. Inkább megkönnyebbülést éreztem.
A múlthét folyamán egy bizonyos ponton döntöttem és bíztam az ítélőképességében, és remek érzés volt. A gyötrő szorongás, ami az a korábbi végzetes találkozó óta rágott, átalakult néhány eszeveszetten repkedő pillangóvá a gyomromban. Anyám tanácsa, hogy el kell dönteni, hogyan akarod élni az életed, úgy tűnt varázslatos és több értelme van. És a diákok reakciója, az én diákjaim, segített dönteni.
– Holnap felhívom és elfogadom az állást – erre elmosolyodott. – Te tényleg egy manipulatív seggfej vagy. Mondtam ezt már neked, igaz?
Megfogta a pólóm és magához rántott. – Csak mondd még egyszer.
– Manipulatív seggfej vagy.
– Nem ezt. Tudod te, mire gondolok, hogy mit mondj.
– Igazad volt.
Nevetett. – Soha nem fáradok bele ezt hallgatni.

Pár nappal később Cole felhívott.
– Hé, édesem! – mondta dallamos, kacér hangon. – Visszajöttem Vailba. Estére társaságot keresel?
– Bocsi, Cole. Nem lehet – Matt a kanapén olvasott és erre a névre felkapta a fejét.
– Ma este vagy egyáltalán nem, egy bizonyos magas, fekete, nagyon dühösnek látszó rendőrtiszt miatt van?
– Az utóbbi.
– Akkor a hátsó ajtó nem volt véglegesen bezárva?
– Azt hiszem megtaláltam a kulcsot – Matt zavartnak tűnt, mikor ezt mondtam, de rámosolyogtam.
Cole egy pillanatig csendben volt, majd ezt mondta.
– Örülök, Jared – ez nem a tőle megszokott bohém hang volt. Ez az igazi gyengéd és csendes hangja. – Nagyon örülök neki.


27. fejezet






– Meghoztam a sört! – kiáltotta Matt, ahogy belépett az ajtón.
– Épp ideje! Kihagytad a kezdőrúgást – vasárnap volt, nyolc nap volt még Karácsonyig. Hetek óta várjuk már, hogy a két kedvenc csapatunk ismét egymás ellen játsszon.
– Szerzett bárki pontot?
– Nem, de csak idő kérdése, hogy a Broncos szétrúgja a te Chiefsed formás kis seggét és a földbe döngölje.
Nevetett. – Meglátjuk, Jared! A vesztes fizeti a vacsorát.
Szoros mérkőzés volt. Nagy hepaj, egymást bosszantottuk, amikor az egyik csapat átvette a vezetést, majd a másik. Két perccel a vége előtt a Broncos vezetett egy ponttal. A Chiefs felsorakozott a gólvonalnál. Ha ezt kihagyják, én győztem. Ha berúgják, akkor ő. Az ostoba sportrajongók mindenhol azt gondolják, hogy a nappali szobából befolyásolni tudjuk a játékot.
– Hibázd el! Hibázd el! –Matt a kávés asztalt szorította elfehéredett ököllel.
A lövés jó volt. Felhördültem. Matt győztesen felkiáltott, felém fordult és lecsapott rám a kanapé másik végéről. Kínos volt, milyen gyorsan nyomott oda. Megfogta az arcom és megcsókolt. Nem romantikus csókkal, hanem nagy, hangos és diadalittas cuppanással, visszahúzódott és onnan nézett rám széles mosollyal az arcán.
– Akkor, mit is kapok vacsorára?
– LeanCuisine-t! Milyen nehéz vagy!
A telefon csörögni kezdett, érte nyúltam és megragadtam a hátam mögötti asztalról.
– Haló? –nem mozdult rólam, de már lefelé indult. Feltolta a pólómat és megpróbálta a hasam csókolgatásával elterelni a figyelmemet.
– Matt? – kérdezte egy női hang.
– Nem, Jared vagyok.
– Jared? Rossz számot tárcsáztam? Matt Richardsot akartam hívni. Azt mondta ez az új telefonszáma.
A melegítőmet tolta lefele, feje az ágyékomnál volt már. A kísérlete, hogy elvonja a figyelmemet nem volt sikeres, mikor ezt mondtam. – Épp itt van, tartsa. – A hasamnál kuncogott, mikor átadtam a telefont.
De a boldogság nagyon gyorsan eltűnt az arcáról, ahogy beszélni kezdett. Ebből gondolhattam, hogy az anyja az és csodálkoztam, hogy megadta neki a számomat. De aztán eszembe jutott, hogy ő jóformán nem is lakik a lakásában, és talán ez volt az oka.
Hirtelen felült. – Nem, anya, azt szeretném, ha nem. Nagyon elfoglaltak vagyunk mostanában. Most nem alkalmas – ó a francba. Már abból, ahogy rám nézett megmondhattam, hogy érzéseink ugyan azok voltak. – Kibéreltek egy autót, vagy vegyelek fel benneteket? – a szemöldöke a homlokáig szaladt és fejét a kezébe temette. A fennmaradó beszélgetés részben csak egyszavas válaszokkal végződött. – Igen. Igen. Rendben. Oké. Szia – ledobta a telefont, és feje csaknem a térdére esett.
– Bassza meg, Jared. Ez rossz.
Annak ellenére, hogy ő szorongott, azt tapasztaltam, hogy nem aggódtam túlságosan. Ez csak pár napig tart és utána visszatérhetünk a normális kerékvágásba. És az utóbbi időben a „normális” hihetetlenül jó volt számunkra. Most már nem vitatkoztunk, minden tökéletesnek tűnt. Semmi sem ronthatja el a kedvem. Tehát gyengéd hangon kérdeztem. – Eljönnek meglátogatni?
– Igen
– Karácsonykor?
– Igen.
– Mikor érkeznek?
– Holnapután.
– Meddig maradnak?
– Egy hétig.
Percegik egyikünk sem szólalt meg, de végül amilyen könnyedén tudtam úgy mondtam. – Nem akarod, hogy tudják, igaz?
– Sajnálom – csak suttogás volt.
– Mindaz a sok szar után, amit nekem mondtál, hogy hajlandó legyek szembenézni az emberekkel? – mondtam incselkedve.
Tudtam, milyen az apja. Tudtam ez milyen nehéz lehet Mattnek. És nem haragudtam rá, amiért szeretné ezt elkerülni.
– Tudom– mondta csendesen.
– Az apád totálisan tönkreteszi a Karácsonyt – még mindig incselkedtem, megpróbálva jobb kedvre deríteni.
– Tudom – örültem, hogy működött a tervem.
– És Lizzy is kurva ideges lesz.
– TUDOM! – most már legalább volt egy csipetnyi nevetés a hangjában.
De még mindig nem nézett rám. Letérdeltem elé és kezeimet a vállára tettem. Vártam, hogy rám nézzen, és rámosolyogtam.
– Minden rendben– mondtam neki.
Megrázta a fejét. –Nem, nincs rendben. Képmutató vagyok. Miért nem vagy pipa rám?
– Mert az apád egy dühös, támadó, ellenséges seggfej.
Csak egy kicsit felnevetett. – Első alkalom, hogy valaha is boldog vagyok e miatt.
Játékosan megragadtam a feje tetejét. – Fel a fejjel. Ez nem annyira rossz. Az szívás, hogy nem tölthetjük együtt a Karácsonyt. És egy teljes hétig nem láthatlak. De túl fogjuk élni. Minden rendben lesz.
Végre kicsit felengedett és elmosolyodott. – Neked ez így tényleg rendben van?
– Esküszöm.
Annyira szorongatott, hogy a levegőt is kiszorította belőlem.
– Köszönöm.
Felé fordultam és arcon csókoltam, majd visszaereszkedtem, hogy ránézhessek.
– Feltételezem, amíg itt vannak, a lakásodban fogsz maradni? – a bérelt lakását még nem mondta fel, bár szar volt, hogy még mindig fizeti a bérleti díjat, de most határozottan megkönnyítette a dolgokat.
– Muszáj lesz. A motel, ahol megszállnak, az utca másik oldalán van. De nem tudom, mi legyen a telefonnal. Ezt a számot adtam meg. Ha fel akarnak hívni a motelból…
– Továbbítani fogom a hívást a régi számodra – ez olyan volt mintha engem senki soha nem hívott volna.
Azon gondolkodtam, hogy csak két esténk maradt mielőtt egy hétig egyedül kell aludnunk. – Várj itt–mondtam neki. A hálószobába siettem, felkaptam a síkosítót, majd visszamentem és a lábai közé térdeltem. Felhúzott szemöldökkel, vigyorogva nézett rám.
– Mire készülsz?
Visszanyomtam a kanapéra és elkezdtem lehúzni róla a nadrágját. – Azon gondolkodtam, adok egy jó indokot, hogy siess haza.
– Azt gondolod, hogy nincs okom rá? – kérdezte szórakozva. De felemelte a csípőjét és hagyta, hogy lehúzzam róla a nadrágot.
Csak mosolyogtam rá. – Akkor most már lesz kettő. – Magamhoz húztam, hogy a feneke már majdnem lelógott a kanapéról. Az elképesztően vonzó szőrcsíknál kezdtem és csókolgatva, nyalogatva haladtam a köldöke felé. Kezei azonnal a fürtjeim közé csúsztak. – Mindig megvolt a hajfétised? – kérdeztem anélkül, hogy felpillantottam volna rá.
– Nem – húzta meg játékosan kicsit a hajam. – Csak veled.
Ez megmosolyogtatott, és nyelvemmel ismét oda-vissza bejártam az utat.
– Én is kérdezhetném ugyan ezt – mondta incselkedve.
Csak az agyam egy része gondolkodott el a szavain. A rövidre nyírt hajáról gondolkodtam. – Miről beszélsz? Nincs is hajad?
Nevetett, amitől a gyomrában apró rezgések keletkeztek és megremegtek alattam. Majd az egyik kezével a hajamba markolt és elhúzta az arcomat a hasától, a másik kezével a köldökétől az ágyékáig vezető szőrcsíkra mutatott.
– Hé!
Felnéztem és láttam a farkasvigyorát.–Most már tudod, miről beszélek?
Ez megnevetettet, a kezét eltoltam az utamból és újra megcsókoltam ott. – Az első táborozásunk óta. Emlékszel mit mondtam álmomban?
– A terepbicajozásról.
– Igen– mondtam gúnyosan.
– Mondtál valamit arról, hogy követni a csíkot.
– Igen – mondtam ismét és ujjammal követtem a csíkot lefelé.
Ismét felnevetett. – Gondoltam is, hogy nagyon furán viselkedtél azon a reggelen.
– Totális merevedéssel ébredtem miattad, a sátorban maszturbálnom kellett, mielőtt szembenézek veled.
Felnyögött, mikor ezt mondtam és az erekciója, ami az arcomnál feküdt felém ugrott. Amikor felnéztem egy gonosz szexi vigyorral ajándékozott meg.
– Ez nagyon szexi – mondta rekedten. – Hirtelen késztetést érzek, hogy a hátsó udvarban sátrazzunk ma éjjel.
Felnevettem, majd a nyelvemet a farka tövéhez tettem és az egész hosszát végig nyaltam. A szemei lecsukódtak és éreztem, hogy a borzongás végig száguld rajta. Megismételtem, a csípőjével felém döfött, ahogy elhúzódtam. A szemei ismét kinyíltak, és nézte, ahogy nyelvemmel a résébe nyalok, majd pedig a számba veszem. Felnyögött. Az ujjaival a hajamba túrt, de nem húzta meg. Addig nem húzta, míg el nem jutott a csúcsra. Olyankor elveszti egy kicsit az önkontrolját és imádom, hogy ezt megtehetem vele.
Megragadtam a farka tövét és a hüvelykujjammal a gátja felé haladtam. Az elmúlt pár hétben lassan dolgoztam az ánuszát, így már nem feszült be, ha hozzá értem, sőt az utóbbi pár alkalommal kezdte élvezni. Ezúttal ismét megfeszült, de csak egy pillanatra mielőtt újból ellazult. Fokoztam a nyomást, hallottam a nyögését és éreztem, hogy felém löki magát.
Gyorsan kinyitottam a síkosítót és az ujjaimra tettem egy kicsit.
– Bármikor megállíthatsz – mondtam neki és szopni kezdtem, mielőtt válaszolhatott volna. Aztán nagyon óvatosan az ujjammal elkezdtem dörzsölni le-fel a bejáratát.
Óvatos nyomás, semmi behatolás, csak lassú simogatás a herezacskóitól a nyílásához és vissza. Először ismét megfeszült. Folytattam a simogatást oda-vissza és egyidőben szoptam is és hagytam, hogy az ismétlés elterelje a figyelmét. Néhány mozdulat után ismét ellazult. Egy pár simogatás után hallottam, hogy a légzése megváltozik, aztán nem sokra rá az ujjammal leírt körök hatására nyögni és mozgolódni kezdett, hogy minél jobban elnyújtsa az érintés okozta élvezetes pillanatokat. – Rendben vagy? – kérdeztem halkan.
– Igeeen. – Egy hosszú nyögés formájában válaszolt.
Az ujjammal elkezdtem körözni a peremén és kis nyomást gyakoroltam a nyílására. Nagyszerűen reagált, nyögött és a kezemhez nyomta magát. Belényomtam az egyik ujjamat és hallottam, ahogy fogai között kifújta a levegőt. Nagyon lassan megmozdítottam, kihúztam belenyomtam, majd újra ezt tettem. Halkan nyögött, felém lökte magát és az ujjai szorosan a hajamba markoltak. Az ujjammal megérintettem az ideggócot, amit eddig gondosan elkerültem.
A reakciója majdnem elég volt, hogy végem legyen. Megbillent alattam, kezeivel keményen a hajamba markolt és lihegett.– A kurva életbe!
Ismét elhúzódtam tőle. – Nem tudtál erről?
– Nem – ez is egy nyögés volt. Ismét odanyúltam és megérintettem, csupán, hogy lássam vonaglani a váratlan örömtől, és hogy halljam az apró nyögését. Aztán gyengéden folytattam a ki-be mozgást.
– Többet szeretnél? – kérdeztem. Nem néztem fel rá, csak folytattam a szopását, ahogy ez a kérdés elhagyta a számat.
– Nem – egy halk nyögés volt. Mindvégig szoptam, az ujjamat lassan ki-be mozgattam, majd egy perc múlva suttogássá halkuló hangon mondta.– Igen.
Becsúsztattam a második ujjam is, újra felnyögött, közelebb nyomta magát hozzám, úgyhogy az ujjam gyorsabban belé csúszott, mint előtte. Két vagy három ki-be simítás után felnyúltam a prosztatájához. Éreztem, hogy megugrik és zihált.– Jézus Krisztus, ez elképesztő – aztán hirtelen eltolt engem, erősen a hátamra a padlóra lökött, kétségbeesetten lehúzta a melegítőmet és a boxeremet. Rám feküdt és éreztem a kezét a lábaim között és ujjait hozzám nyomja.
– Mondd meg hogyan. Szeretném ezt neked is csinálni.
– Síkosítót! – sikerült kinyögnöm, épphogy elkezdett befelé nyomulni.
Remegő hangon felnevetett, felült és nyomott az ujjaira valamennyit majd ismét rajtam volt, szemeivel intenzíven nézett az enyémbe. –Mondd el.
– Ez egy olyan érzés, mint egy dudor. Tudni fogod – és akkor az ujjai belém csúsztak, és többé nem tudtam megszólalni. A csípőm felívelt, hogy találkozzon az övével. A hátam ívbe hajlott, a szemeim lecsukódtak. Az ujjai kínzóan lassan mozogtak ki és be. Az egész idő alatti szopás és kóstolgatás után kész voltam a robbanásra.
Mindkettőnk erekcióját egyszerre simogatni kezdtem, az egyik kezemmel az enyémet, a másikkal az övét, de ellökte a kezem. – Túl közel vagyok – suttogta, és az ujjai rátaláltak arra, amit kerestek.
A hihetetlen kéj megrázott. Nyögtem, felfelé íveltem, és hallottam, hogy ő is válaszként felnyög. Kinyitottam a szemem és ránéztem. A szemei zöldebbek voltak, mint máskor, félig lehunyva, érzéki és hihetetlenül szexi, és rám mosolygott egy kicsit.
– Istenem, imádlak nézni – mondta és ismét megérintette azt a bizonyos pontot.
– Te is ezt érzed? – suttogta, ahogy harmadszor is megérintette. – Ez az, amit érzel, mikor benned vagyok?
Ebben a pillanatban nem tudtam racionálisan megfogalmazni a válaszomat. Csak nyögnöm sikerült. Úgy tűnt nem bánja.
– Jared – az arca élénkpirossá vált, de még kimondta –most igazán megakarlak dugni.
Hallani, ahogy kimondja ezeket a szavakat, majdnem elég volt ahhoz, hogy végem legyen. De sikerült kinyögnöm.
– Azt hittem, már soha sem kéred. – Mosolygott, felült és a kávézó asztal fiókjában kezdett gumi után keresgélni. Vicces, hogy úgy tűnt mindenfelé van belőlük a házban. Meg akartam fordulni, de megállított.
– Nézni szeretnélek.
Az egyik térdemet a könyökéhez húzta. Éreztem a farka nyomását, és akkor lassan, túlságosan is lassan benyomult, fogva tartva a pillantásom. A pillantása hevessége elemésztett. Becsuktam a szemem és feloldódtam ebben a feszes teltségérzetben, ahogy kitöltött engem. A gyengéd súrlódás, ahogy ki-be mozog. Nagyon lassan csinálta, de túl gyorsan közeledtem a csúcs felé. Az egyik részem azt akarta örökké így kínozzon, a másik részem azt akarta, hogy minél előbb vége legyen, vagy különben megörülök. A lábam a vállára tette és a kezével a mozgásának megfelelő ütemére verte a farkam. Istenem, mikor lett ennyire profi ebbe.
– Jared – suttogta –ott akarok lenni, ahol te vagy – egyfolytában döfött és simogatott. – Azt szeretném érezni, amit te most érzel. Szeretném tudni, milyen érzés, amikor bennem vagy – ezek a szavak az orgazmusom szélére taszítottak. Megpróbáltam valami kapaszkodót találni, és a kezeim megtalálták a kávéasztal lábait. A lökései és simogatásai felgyorsultak. – Ó, Istenem, Jared – kinyitottam a szemem és az övébe mélyesztettem és meglepetést, zavart és rengeteg nyers vágyat láttam benne. – Azt hiszem, tényleg azt akarom, hogy dugj meg engem.
A gondolat, hogy előttem térdel négykézláb, bekúszott az elmémbe és ez elég volt. Minden felrobbant. Elélveztem és ő is, de mielőtt még mindennek vége lett volna átkarolt és megcsókolt. – Nos – mondta halkan, ajkaival az ajkamat súrolva –legközelebb talán.
Legközelebb kiderült a következő éjszaka volt. A kanapén szunyókáltam, mikor hazaért a munkából.
Rám mosolygott. – Takarodó – mondta mielőtt felrántott a kanapéról és a hálószobába lökdösött. Még mindig félálomban voltam. Levetkőztem és lefeküdtem. De ahelyett, hogy a hátam mögé feküdt volna és átölel, mint normálisan, a másik oldalra feküdt úgy, hogy a háta a hasamnál volt.
Álmosan átkaroltam, a kezemet lefelé csúsztattam és felfedezetem, hogy teljesen meztelen. Kicsit jobban felébredtem.
– Remélem nem vagy fáradt – mondta könnyedén, majd megfogta a kezemet és egy kisüveg masszázs olajat tett bele.
Hirtelen teljesen felébredtem és a farkam is, már csak attól a gondolattól, hogy mit jelentenek a szavai.
– Biztos vagy benne? Nem kell, hogy megtedd.
– Fogd be, Jared – hasára fordult. – Biztos vagyok benne. Csak rohadtul ideges vagyok, de biztos vagyok benne.
– Talán neked kellene felül lenned. Akkor jobban tudnád kontrolálni.
Egy pillanatra elgondolkodott rajta, de megrázta a fejét.
– Oké – kibújtam a boxeremből és a hátsójára ültem. Azonnal megfeszült alattam. – Csak engedd el magad. Nem fogok semmit sem csinálni.
Olajat csorgattam a kezembe és masszírozni kezdtem. A vállainál kezdtem, melyek hatalmasak és feszültek voltak, és attól tartottam a kezeim előbb kifáradnak, mielőtt felmerülne a folytatás.
De folytattam a gyúrást. Megszorongattam a vállait majd a bicepszeit, majd a hátán haladtam le és fel, míg végül kezdett ellazulni. Lassan a feszültség is kezdett belőle elszállni. Amíg gyúrtam az a felszültség érzése az izmaiból az ujjaimnak köszönhetően ellazult. A teste annyira gyönyörű, tökéletes és erős volt, hogy én alig akartam elhinni, hogy ő valóban az enyém. Nem tudom meddig masszíroztam. A kezeim égtek a megerőltetéstől, de annyira ellazult, hogy már azt gondoltam közben elaludt.
Lefelé mozdultam, és a lábai közé térdeltem. Megfeszült egy kicsit, de csak egy pillanatra, amikor megérintettem a fenekét, de aztán látható erőlködés árán ismét ellazult. Egy kicsit a lábait dörzsöltem, bár a lábán lévő szőrszálak és az olaj kicsit idegen érzés volt a kezeimnek. Ezután lassan haladtam visszafelé. Több olajat öntöttem a kezemre, a farkamon pumpáltam párat, hogy ez miatt később ne kelljen megállnom.
Egy percig csak néztem az olajtól csillogó gyönyörű testét. Ő csak feküdt ott, sima, kemény, izmos, napbarnított bőrrel, széttett lábakkal hihetetlenül szexin, rám várva, hogy megdugjam. Ez megszédített.
Kicsit elfordította a fejét és hátrafordult, visszanézett rám felvont szemöldökkel.
– Istenem, Matt, már csak attól, hogy nézlek, mindjárt elélvezek.
Felnevetett és visszafordult a párnába, amitől a hangja kicsit tompa volt, de még mindig hallottam a nevetést, amikor mondta.– Jobban teszed, ha nem.
Fölé hajoltam, a súlyom nagy része a hátán volt. A farkam határozottan éber volt, és csak arra várt, hogy igazán beinduljon a buli miközben a fenekén pihent egyenesen az ánusza felé mutatva. Épphogy csak összerezzent, amikor az ujjamat az izomgyűrűhöz érintettem és finoman simogatni kezdtem, ahogy az előző éjjel is.
Az egyik kezét a csípője alá csúsztatta és simogatni kezdte magát és a kezem felé ívelt. A peremét simogattam, amíg ő pumpált, és hallatszott, hogy a légzése egyre kétségbeesettebb lett. Növeltem kicsit a nyomást. Erősen hozzám feszítette magát. Csak egy nagyon kicsit toltam és utána visszahúztam.
– Jared– kétségbeesettnek hangzott –kérlek, ne ingerelj.
Két ujjamat csúsztattam belé, esküszöm a nyögésének hangszíne, egy oktávval elmélyült.
– Istenem, még mindig nem tudom elhinni, milyen jó érzésez.
Az előző éjszakához képest gyorsítottam, az ujjaimat ki-be mozgattam, egy kicsit harapdáltam a vállait. A hátsóját felém tolta, zihált, nyöszörgött, ami engem megőrjített. Meghaltam volna, hogy a végén megdugjam, arra gondoltam, ha sokáig várok a behatolás előtt elélvezek. És mintha olvasott volna a gondolatomban, hirtelen ezt mondta. – Jared, most.
Ki-be mozgattam az ujjaim, amíg elfoglaltam a helyem. Azután pedig olyan lassan, ahogyan csak tőlem tellett ebben az izgalmi állapotomban, kihúztam az ujjaim és a farkammal csúsztam belé nem megtörve a ritmust. Jól működött. Benne voltam mielőtt rájött volna és befeszül. Ez alkalommal nem tiltakozás volt, csak reflex. Megmerevedtem és vártam, hogy elmúljon.
– Fáj?
Egy szívdobbanás múlva. – Nem. Nem fáj.
– Jó – a kezemmel, amelyen nem támaszkodtam, felemeltem és finoman még egy kicsit dörzsöltem a vállait. – Tudom ez most egy kicsit idegen érzés. Azt is tudom, hogy úgy tűnik nincs elég hely ott számomra, de van. Csak próbálj meg ellazulni, mint pár perccel ezelőtt – vett egy mély levegőt, és éreztem, hogy ellazul körülöttem. – Jó – mégsem mozdultam, bár ez volt az egyik legnehezebb dolog, amit valaha is tettem. – Szólj, ha készen állsz – pontosan tudtam, hogy néhány másodperc után a kezdeti teltségérzet, a kényelmetlenség és az enyhe fájdalom után az érzés átalakul valami sokkal jobbá.
Megcsókoltam a tarkóját és éreztem, hogy megmozdult alattam, próbálva befogadni engem. Aztán visszafojtotta a lélegzetét. Lágyan felsóhajtott. És úgy tűnt az egész teste kicsit jobban ellazul, és a fenekét felém emelte.
Ez elegendő jel volt számomra. Nagyon lassan mozogni kezdtem. Két-három lökés és már ott volt velem, lihegve alattam, hátával felém ívelve. Tudtam, nem tartok ki sokáig. A kezemet alá csúsztattam. A keze már ott volt, de nem mozgott. Eltoltam a kezét és megragadtam a farkát és a mozdulatommal egyidőben pumpálni kezdtem. A csípője felemelkedett az ágyról ezzel a kezemnek több helyet adva, hogy dolgozhassak rajta és egyidejűleg lehetővé tette, hogy mélyebbre hatoljak.
– Ó, Istenem, Jared– szinte zokogás volt. – Ó, Istenem, nem bírom…
– Mit nem bírsz?
Nem válaszolt, csak megrázta a fejét.
– Mi a baj?
Úgy tűnt semmi baj nincs. Keményen lökte magát hozzá, kapkodta a levegőt, a merevedését úgy tolta a kezembe, mint ahogy én löktem őt, és tudtam már közel van.
– Ez sok nekem – zihálta.
– Azt akarod, hogy megálljak?
– Kurvára nem!
Hála az égnek. Nem voltam teljesen biztos benne, hogy meg tudtam volna állni, ha igent mond. Most felgyorsítottam, a lökéseimmel egyidőben pumpáltam a kezemmel. – Ne állj ellen, Matt – mondtam lágyan. – Csak engedd el – csodák csodájára megtette. Megmerevedett és torokhangon szűkölt a párnába. Megfeszült körülöttem, az egész teste reszketett és összeszorult alattam, és én is kilövelltem, szorítottam olyan erősen, ahogy csak bírtam és reménykedtem benne, hogy a vállán nem hagytam rajta a foglenyomatom.
Egy percig így maradtunk, rajta voltam, de már nem benne, mindketten ziháltunk és remegtünk az orgazmusunk erejétől. Aztán hirtelen elhúzódott tőlem, megfordult és megragadott. Maga alá temetett és hozzám préselte magát. Még mindig remegett.
Végig futattam a kezem a hátán, érezve, hogy a remegések végül elhalnak. Egy darabig így maradtunk csak egymást ölelve, simogatva, míg vissza nem nyertük a normális lélegzetünket. A nyakamat csókolgatta, de nem mondott semmit, és minél tovább maradtunk csendben, annál jobban aggódtam.
– Matt, rendben vagy? – kérdeztem meg végül.
Remegve nevetett. – Ezt most komolyan kérdezed?
– Igen – visszahúzódtam, megragadtam a fejét és elhúztam a nyakamtól, hogy a szemébe tudjak nézni. – Komoly vagyok. Tudni akarom nem bánod-e, ami az előbb történt.
Lemosolygott rám és semmi szégyent vagy megbánást nem láttam a szemében. Fáradtnak, kielégültnek és nyugodtnak tűnt. – Jared, én valahol messze túl vagyok az „okén”. – Megcsókolt és a hajamat eltolta, hogy a nyakamat tudja csókolgatni. – Elképesztő volt. Habár…
Ismét aggódni kezdtem. – Micsoda?
– A végeredmény kicsit furcsa.
Újra megnyugodtam a karjaiban és elmosolyodtam. – Tudom.
– Úgy érzem mintha… nem is tudom. Erőtlen.
– Tudom, mire gondolsz.
– Így érzel te is?
– Én mindig úgy érzem, hogy a lábaim soha többé nem tartoznak már hozzám teljesen. Mintha valahogy elhagyták volna a csípőmet. Úgy, mintha Barbie baba lennék és valaki kitörte volna a lábam…
– Nem! – morogta vadul a fülembe és kezével erősen a hajamba markolt. – Nem vagy Barbie!
– Oké – felnevettem, meglepődve a válaszán. –Akkor Ken.
Megnyugodott kicsit, de ez kényszerű volt, és mikor rám nézett zavartnak tűnt.
– Elmész Kennek. Hosszú hajú, hippi Kennek – a kezével ismét a fürtjeimbe markolt, de most nem olyan durván.
Viccnek szánta, de sült el valami jól, és hirtelen többé már nem volt vicces. – Mi az, Matt? Azt gondolod, ha megdugsz, az lánnyá tesz engem?
Felsóhajtott és a hátára hengeredett mellém, a plafont kezdte bámulni. – Nem. Nem vagy lány.
– De kevésbé férfi?
Nem felelt, ami tulajdonképpen önmagában egy válasz volt. Próbáltam nem tudomás venni erről. Végtére is tizenöt évvel ezelőtt veszítettem el a szüzességem. Tizenöt év és fél tucat különböző kapcsolat alatt van idő feltérképezni, hogy melyik felállást, adni vagy kapni szeretek. A legtöbb esetben nem számított, de néhányba határozottan. Tudtam, hogy ez hatalmi kérdéssé válhat és megpróbáltam hálás lenni azért, óvatos volt. De mégis…
– Jared?– a saját oldalán volt most, velem szemben és fejét a kezére támasztotta. – Mérges vagy?
– Nem vagyok biztos benne most – mondtam őszintén.
Karjaiba zárt. – Kérlek, ne legyél. Nem is arról van szó, hogy én úgy gondolok rád, hanem inkább attól tartok, hogy te azt hiszed, hogy én azt gondolom rólad és ezért neheztelsz rám. Van ennek valami értelme? – megpróbáltam megfejteni, de nem adott időt, hogy válaszoljak. – Különben is, én most jobban érzem magam – és valóban ez volt az igazság, mert egyáltalán nem tűnt zavartnak, és a hangja elszánt volt. – Jobban érzem magam attól, ami az előbb történt, mint a fordított helyzettől.
Még mindig nem voltam biztos benne, hogy sok értelme van-e számomra, és akkor mi van? Alig több mint egy hónapja vagyunk együtt. Nem túl rég egy olyan srácnak, aki ragaszkodott ahhoz, hogy hetero, most meg nyíltan felvállalja azt ahol jelenleg tartottunk. A világ minden ideje a miénk volt, hogy kellemesebben érezze magát. És eközben, szívesebben adna? Egy idióta lenne, hogy kifogásoljam.
– Jared, jól vagy? – kérdezte.
Rámosolyogtam, és megismételtem a saját szavait. – Matt, én valahol messze túl vagyok az „okén”.
– Nagyszerű– lassan, mélyen és szenvedélyesen megcsókolt, és a keze a már megszokott módon vándorolt a testemen, és meglepődtem, ahogy lábamhoz nyomta magát ismét egyre keményebb volt.
Felnevettem. – Máris? Nem vagyok benne biztos, hogy képes vagyok rá.
– Időnként – suttogta viccesen a fülembe – nem tudod, mikor kell befogni.
Fölém kerekedett, olyan felállásba, ahogy szerette, lenyúlt és mindkettőnket a kezébe vett. Ismét teljes erekciója volt, én is arra tartottam. Ismét megcsókolt, simogatásai lassúak és megfontoltak voltak. Egyik karommal átkaroltam, a másikat a kezére raktam, becsuktam a szemem és átadtam magam annak az érzésnek, amit csinált. A dugás hihetetlen volt, de ez valami egészem más.  Szexuálisan talán kevesebb, de érzelmileg, tudtam, hogy ez jóval több. Tudtam ezzel mondani akar nekem valamit. A lassúság a mozdulataiban, ahogy szorosan magához fogott, ahogy a nyelvét gyengéden végighúzta a számon, ahogy a nevemet suttogta.
Még mindig csodálkoztam azon, hogy ezt én váltottam ki belőle.
Semmi más nem számított. Még a szülei sem. A külön töltendő egy hét. Még Barbie és Ken sem.

9 megjegyzés: