10. Fejezet

10. Fejezet

Fordította: Aemitt

Ismét elkezdett zárás után az üzletnél várakozni és hetente két – három alkalommal együtt vacsoráztunk. Minden alkalommal megkérdeztem tőle, hogy ez nem jelent-e gondot neki a munkában. Eleinte, csak vállat vont, de harmadik héten a kérdés zavarba hozta. Ez nem hagyott nyugodni.

– Nem értem. Problémát okoz-e ez neked, vagy sem?

– Nos, okozott - mondta tétovázva. – De pár dolgon változtattam az elmúlt hetekben, ami segített – nem nézett rám miközben ezt mondta.

– Változások? Mint mit?

– Én tulajdonképpen, izé… – Ismét a sörösüvegen lévő címkét babrálta. – Elkezdtem találkozgatni Cherievel. 

– Mi van?

Rám nézett, és kaptam tőle egy félmosolyt.

– Hallottál.

– Te randizol Cherievel?

– Nem. Nem randizom.

– De most mondtad…

– Azt mondtam, elkezdtem találkozgatni vele. A kettő nem ugyanaz – ezt úgy mondta, mintha ez lenne a világon a legegyértelműbb dolog. Nekem még mindig kicsit zavaros volt, és az arcomra is ez lehetett kiírva, mert szemeit forgatta, amikor megszólalt. – Mondjuk úgy, hogy van egy megállapodásunk. Mint neked és Cole barátodnak.

– Á, értem – most nagyon nehéz volt komolynak maradnom. – Ez mindkettőtöknek megfelel?

Vállat vont. – Nos, mindenesetre nekem kényelmes.

– Azt hittem, értékeled a függetlenségedet?

– Igen. De nem vagyok nagy rajongója a cölibátusnak.

– Hát ki az?

Rám kacsintott. – Pontosan.

– Miért pont ő? Úgy értem, nem vagyok bunkó, de neki van, nos…

– Hírneve? – visszatért a sörösüvegen lévő címke babrálásához.

– Igaz – megkönnyebbültem, hogy ez nem volt új hír számára.

Vállat vont. – Óvszert húzok!

Ezen tényleg elpirultam. – Hát ez jó, de nem így értettem.

– Ő tűnt legjobb megoldásnak a ”kötelezettségek nélküli” viszonynál. Egyáltalán semmi komolyabb nem érdekel.

– Ő tényleg egyetértett ebben? - nem állítom egyértelműen, hogy szakértője lennék a nőknek, de mindig is sejtettem, hogy a ”kötelezettségek nélküli” viszony sokkal nehezebb számukra, mint a férfiaknak.

– Nézd – és láttam rajta, hogy picit felhúzta magát azon, hogy magyarázkodnia kell nekem – Nem vagyok ekkora seggfej. Teljesen őszinte voltam vele. Tudja, hogy mi nem randizunk. Nem lesznek romantikus holdfényes séták, vagy évfordulós vacsorák. Nem találkozom a szüleivel, nem veszek virágot, nem megyünk együtt sehova még a barátaival sem. Mi csak dugunk. Ez minden.

– És ő tényleg elégedett ezzel?

– Azt mondta, hogy igen – ismét vállat vont. – Biztos vagyok benne, hogy azt gondolja, idővel megváltozik a véleményem. Nem fog és ezt megmondtam neki is, hogy nem fog. Az nem az én hibám, ha úgy dönt, hogy nem hisz nekem. –Úgy gondoltam, hogy talán Cherienek igaza lehet. Rájöhettem néhány hét után, hogy ő nem ellenzi annyira a ”randizást”.Biztos voltam benne, hogy egy pasi szíve valójában a hasa alatt van. – Cherie csak annyit kért legyek” hűséges” és ne randizzak, vagy ne feküdjek le másik nővel, míg találkozgatunk.

– És ez számodra elfogadható?

– Tökéletesen. A lényeg az, hogy komplikációk lehető legkisebbek, és még egy nő belekeveredése biztosan ”komplikációnak” minősülne.

– Igen, gondolom, az lenne.

– Plusz a szabályok más előnnyel járnak – ismét álmosolyt villantott.

– Például?

Valójában most szinte rám mosolygott. – Először, a srácok a munkában már nem próbálnak meg összehozni valakivel. És ettől fontosabb, most már szabad vagyok és veled lóghatok, amennyit csak akarok anélkül, hogy el kellene viselnem a bosszantó vádakat.

– Lássuk jól értem – e: hajlandó vagy szexelni, feltételek nélkül egy ribanccal, csak azért, hogy többet lóghass velem?

A zöldes szürke szemei csillogtak, és a kis szarkalábakból rájöttem, hogy visszatartja a nevetést.

– Persze, ez elég nagy áldozat részemről. Ne mond, hogy soha nem tettem érted semmit. 

– Wáo – önkéntelenül is nevettem. – Te egy manipulatív pöcs vagy.

– Az vagyok. Nem tagadom – mondta könnyedén, de azután elkomolyodott. – Komolyan megbotránkoztál?

– Azon, hogy dugsz Cherievel? Kicsit. Vagy azon, hogy egy manipulatív seggfej vagy? Nem annyira. Nagylány már, és ha valóban őszinte vagy vele…

– Az vagyok.

– Akkor ez csak felnőttek közötti megegyezés.

– Pontosan – úgy tűnt megkönnyebbült, hogy ezt elmondta. –  Nos, mi van Cole barátoddal? Milyen gyakran látod őt?

– Ő csak a fő síszezonban van itt, de általában két – három alkalommal látom December és Április elseje között.

– Tehát Április és December között soha?

– Nem.

– Ejha – mondta együttérzően, – ez pokoli száraz időszak.

– Nekem mondod?

Megérkezett a kajánk, véget vetett a lehangoló témának.

– Dolgozol következő hétvégén?- kérdezte, ahogy elkezdtem enni.

– Igen.

– Szabaddá tudnád tenni?

A hétvégét szabaddá tenni könnyű lett volna. Nyári szünet volt, Ringo teljes munkaidőben dolgozott. Plusz, Lizzy hajlandó volt több időt ott tölteni, mint általában, mert mindketten tudtuk, hogy ősszel jön a baba és mindent fel fog forgatni.

– Persze. Miért?

– Julius harmadikán és negyedikén túlórázni fogok, de utána, péntektől kezdve három napos szabad hétvégém van. Azt gondoltam elmehetnénk kempingezni. Múlt hétvégén vettem egy kerékpárt is, tehát tudnánk valamennyit bicajozni.

Ujjongtam. Mindig is szerettem időt tölteni a hegyekben, de általában egyedül kellett mennem.

Néha Brian és Lizzy velem jött, de Brain munkája és a bolt mellett nehéz volt ezt összehoznunk, hogy együtt menjünk. Az ötlet a társaságról, különösen Matt társaságában, lenyűgöző volt.

–  Nagyszerűen hangzik!

– Menjek érted?

– Igen. Gyere pénteken korán. Először reggelizünk, együtt felszedjük a cuccainkat és mehetünk is.

– Ott leszek.

– Cheriet is tervezed meghívni?

Elszörnyedve nézett rám. – Miért akarnék tönkretenni egy tökéletes hétvégét?